"Minden gondolatodnak teremtő ereje van! Nem mindegy, mit gondolsz, nem mindegy, mit teremtesz. Kigyógyulhatsz minden betegségből, kilábalhatsz a szükségből, élhetsz sikeresen és boldogan, megtalálhatod ideális társadat. Soha ne hidd el, ha valaki az ellenkezőjét állítja. Egyedül tőled függ." Balogh Béla
Egy éve minden reggel úgy kelek fel, hogy hátha ez az egész csak egy rossz álom volt. De azután megsimítom a fejem, és érzem , hogy pici a hajam, és fáj, ahogy felemelem a fejemhez a kezem. És így megcsap a valóság. Automatikusan nyúlok a körömvirág krémemhez, amivel bekenem a vénámat, amit hétről- hétre szúrnak, és egyre keményebb, és ez segít, hogy puhán tartsam. Ebből is csak egy van, igyekszem vigyázni rá. Majd megiszom a reggeli poromat, ami segít a bélben visszaépíteni a bélflórát, egyebeket...mert ez is oda van, ahogy minden a testemben. De hála Istennek, minden reggel van, aki a kezét nyújtja felém, akibe belekapaszkodom, hogy elmenjek a mosdóba, aki elkészíti a reggelimet, vagy ha éppen dolgozik, előre oda készíti nekem. Aki éjjel a hátamat simogatja, aki tartja a fejemet a hányásnál, bebújik velem a bokorba, ha a szükség hozza, és velem röhög a bénázásomon. Nem fél a szar napoktól, és minden őrültséget megcsinál velem, mert akarom, és Ő akkor segít benne...és közben azt mondja, nem számít semmi, ha nekem most ez kell, akkor ez kell!
Régebb óta vagyunk együtt ,mint amennyit nem ismertük egymást. Mindig, mindent együtt csináltunk. Olyan is volt, hogy idegesített, mert egyedül akartam lenni, de hát ez már csak ilyen. Ebben az egy évben olyan közeli lett a kapcsolatunk, amit nem is gondoltunk volna, pedig azelőtt is mindent megosztottunk egymással, de ebben a helyzetben azért vannak meredek dolgok, amiket általában nem szoktak a párok megtervezni. Tavaly ilyenkor elkezdett kihullani a hajam, tavaly ilyenkor félelmetes volt minden. Most meg, mint akiknek ez már természetes, úgy haladunk a napjainkban. Ezt is meg lehet szokni. Morbid, de hát akkor is..Talán egyszer majd minden más lesz, talán egy nap ha felébredek, nem fog fájni semmim, talán majd valamikor újra tudok mozogni és nem Attinak kell segíteni, hogy megforduljak az ágyban. Egy biztos. 34 év után új alapokra helyeztük az életünket. Megbeszéltük ott a Margit szigeten a séta közben, hogy mostantól minden hónapban lesz egy randi napunk, egészen a 75.-ik évfordulónkig. Vagyis addig még lesz 516 randink...és mire ezt befejezzük, már hipp-hopp 75 éves házasok leszünk. Úgyhogy innentől kezdve elindult az új projekt, ami az egyik legfontosabb lesz az életünkben. Most márciusban egybe kötjük a szülinappal. Vagyis olyan randink lesz, ami egyben szülinapi is. Minden hónapban izgatottan várjuk a reggeleket, melyik lesz az a nap, amikor én is jól vagyok, és minden össze áll a randihoz. Nincs kőbe vésett dátum. Minden hónapban van 30 napunk rá, hogy randizzunk, így csak akad egy elviselhetőbb napom....és akkor reggel felkerekedünk és az a nap csak kettőnkről szól. Ezt terveztük meg, ebben a nem annyira tervezhető helyzetben. Így most van 516 randink....elkezdjük most márciusban, és meg sem állunk 516 randiig.
Azt mondta tavaly az orvosom, hogy nem nézünk semerre, csak mindig a következő napra koncentrálunk. Mi most nem nézünk semerre, csak a következő randira koncentrálunk. Csak mindig azt kell majd megterveznünk. Lépünk mindig egyet, egymásba kapaszkodva, ahogy eddig is csináltuk, csak most egy kicsit másképp :)