2018. január 15., hétfő

A szíved védelmében 2.

" Sose méricskéld a hegycsúcs magasságát, amíg fel nem értél. Majd akkor látni fogod, milyen alacsony."

Amikor futni kezdtem, elképzelhetetlen volt, hogy én valaha 10 km-t le fogok futni.
750 méter volt, amit meg tudtam tenni, és nagyon lassan haladtam. Majdnem 1,5 évig 7 percen felüli ezrekkel róttam a kilométereket és sosem voltam türelmetlen.
Megtanultam, futóóra nélkül, belülre figyelve, hogyan is reagál a szervezetem. Figyeltem belülre és figyeltem a testem jelzéseire, a szívemre, és mindenre, ami a futás közben történik.
Egyre erősödtem és idén március 1.-én már 4 éves leszek a futásban!
Tavaly áprilisban, az első 50 km-es versenyem után beadtam a derekam, és vettem egy futóórát.Nem másért, mint azért, mert az orvosaim mindig mondogatták, hogy nem ártana néha tudni az értékeket. Bár én éreztem, hogy mi a jó és mi nem, de az Ők megnyugtatására mégis felraktam a csuklómra. Ma már természetes, hogy ránézek, de mindig az "érzés" után teszem, kontrollálva, hogy jól érzem-e, amit érzek. Szép lassan erősödtem és fejlődtem, de még mindig az utam elején járok. Figyelem, szívom magamba, hogyan is fejlődhetek tovább.
Idén 3 jelentősebb versenyem lesz, a sok többi jelentős mellett.
Leadtam egy nevezést megint az Optivita 50 km-re, újra megyek 3 főben a Balatonra, de életemben először, egyéniben fogom teljesíteni a Korinthosz 80 km-es versenyt, ami az imádott Szekszárd-Baja verseny. És szeptemberben pedig a 12 órás versenyre is beneveztem. Ja!....ez így 4 jelentősebb :) Bocsi!
Egy a fontos, elérkeztem oda, hogy komolyabban, olyan szakemberrel nézessem meg magam, akik a sportolókat vizsgálják. Ezek a távok már igen csak merészek és én nagyon szeretnék úgy fejlődni, hogy minden rendben legyen. A szívem ugyan már nem olyan, mint régen, amikor beteg volt...már nem látszik szinte semmi a tépázott állapotból....már beletanultunk, együtt ebbe a csodálatos világba :), Mégis, hogy minden rendben menjen tovább, elindultam megnézetni, máshogyan, hogy jó útvonalon vagyok-e ?
A Cradio Controll csapatához lettem irányítva, és már elsőre is az volt az érzésem, hogy nem véletlenül :)
Hihetetlen szeretettel fogadtak és azonnal megnyugtattak, hogy minden rendben lesz, ne izguljak.
Átbeszéltük Bencével, hogy milyen lesz a vizsgálat, mik a háttereim, ( ez kicsit sokkolta ), majd lefixáltuk az időpontot, Péntek 14:00.h
Én mivel lassan melegszem be, 8-10 km kell, hogy elérjem az utazó sebesség állapotát, így futva érkeztem a vizsgálatra.
Persze előtte este úgy vacsoráztam, mint verseny előtt, mivel ez a vizsgálat egy nagyobb terhelés lesz. Orvosok és segítők vettek körül. A doki nagyon jó fej volt, kikérdezett mindenről. Mondtam, hogy valamelyik dobozban lapulnak a leleteim még, de sorolom....és elkezdtem mondani, mikor volt a szívműtét, milyen tipusú volt, hány órás, meddig voltam intenzíven, mikor volt az első újraélesztésem, a második, a sokadik....mikor hagytam abba a gyógyszereket, mikor kezdtem bringázni, majd futni. Hogy vega vagyok.....voltam is mindig és az is maradok....nem iszom soha alkoholt és stb.....
Amikor mindent átbeszéltünk, megbeszéltük, hogy még majd lesz egy szív ultrahang vizsgálat is,kórházban, de most kezdődjön a terheléses itt ..
Nem vagyok egy gyakorlott futópados futó, vagyis összesen 2x futottam azon, abból az egyik most csütörtökön volt, a vizsgálat előtt, hogy ne legyek béna..de bevallom, hogy azt hittem sosem lesz vége, 5 km-t bírtam, majd elmentem a szabad levegőre futni, hogy vissza szerezzem a levegőmet és mindenemet....ennyit a futópadról. Pedig de szeretnék én is egyet, hogy néha, amikor cudar idő van, használhassam....csak meg szoknám, nem?:).
Kaptam egy maszkot, amin keresztül tudtam lélegezni, és csövek mentek bele a gépbe, figyelve ezzel a légzésemet, végig, amíg futok. Felszereltek egy teljes EKG géppel, illetve a tappancsokkal, elöl és hátul, és egy monitoron figyelték, mi történik a futás közben. Úgy néztem ki mint egy asztronauta, futóruhában :)
Mértünk alap értékeket és kezdődhetett a terhelés. Szépen fokozatosan gyorsítottunk, teremtettünk extrém helyzeteket, hogy látszódhasson, aminek látszódnia kell, de hát az az igazság, hogy nagyon jól bírtam! Tényleg jó volt , hogy futva mentem ....Nem kellett pánik gombot nyomnom, és álltam a sarat, vagyis bírtam mindent! Az biztos, hogy utána olyan fáradt voltam, mint egy maraton után, de komoly volt. És közben mindig jelezték, hogy nagyon jó! Nekem beszélnem nem szabadott, nem is tudtam a maszktól :) Egy nehézség volt, hogy a látóteremet betakarta a maszk és bizonytalanul éreztem magam a futógépen, de ez hamar elmúlt, amint belemelegedtünk a futásba. A végén volt némi szuri, de nem volt vészes.
Másfél hét múlva kapom meg a teljes értékelést, ami a sportorvosnál is elfogadott anyag lesz. Ebben kiértékelik a teljes vizsgálati időt, percről-percre, megmondva, mik a határok, meddig van a biztonság. Az elején mondtam, hogy bármi lesz, futni fogok.....nevetett a doki, és a végén mondta, hogy naná, hogy futhatok.
Meg fogják határozni, hogyan kell majd pótolnom , ami kiürül, és az mikor ürül ki, milyen távnál, mennyit és hogyan frissítsek, mikor, milyen tempóban futhatok, milyen pulzusban ( a pulzusom egyébként meglepően jó, sokat segített a 1,5 év lassú futás. Átlag 120 volt pl. egy félmaratonon, 5:53-as tempónál :)
Szóval, ami a fontos, egy olyan csapathoz kerültem, akik innentől folyamatosan figyelnek, vizsgálnak, és segítenek, hogy minden rendben legyen.
Mesélte a doki, hogy általában nem azokkal történnek a bajok, akik ilyen háttérrel sportolnak, hanem azokkal, akik egészségesek, és emiatt sosem kontrolláltatják magukat ilyen átfogóan,mert nincs ok rá..és sajnos, mire ok lenne, akkor már baj van.
Ezért , mivel sokan vagytok, hobbi futók, kérlek Benneteket, vegyétek komolyan magatokat!
Egy olyan sztori mögött, ami nekem van ( szívműtét, újraélesztések, stb...) ne gondoljátok, hogy " csak úgy belevágok valamibe", igen is , ennek az útnak hosszú volt az előkészülete. Több évig tartott a felkészülésem, ami a belső felkészülést jelentette. És amit most látsz, az már olyan, mint amikor egy ház falait húzzák fel, látványos és kézzel fogható!
De a tervezést és az előkészületeket egy ház építésénél sem látod, egy betegségből kijövetelnél sem.
Erről majd részletesen fogok írni a készülő könyvemben ( tudom már 2 éve készül, de bevallom, örülök hogy vártam, mert mostanság olyan tiszta képeket kapok a szívműtétem részleteiről, amiket megéltem, hogy sajnáltam volna, ha kimarad ! ).
Tedd meg magadért, hogy ha komoly céljaid vannak, nem hagyod ki, hogy néha megnézesd magad.
Ha elérhetőségekre van szükséged-  hívd Bencét, ezen a számon: 06205763161, és megköszönöm, ha mondod neki, hogy ez az írás ösztönzött, vagy Én,  arra, hogy felvedd velük a kapcsolatot!
http://www.cardiocontrol.hu/



Nem tudom, mik a céljaid, hogy a bakancs listádon szeretnél egy maratont kipipálni, vagy hosszú időre szeretnél tervezni...de vedd magad komolyan! Vedd komolyan az életedet és vigyázz magadra!
Valakinek fontos vagy!


.......hamarosan jövök az eredményekkel :) Ölellek! :)