2016. december 29., csütörtök

5000 km

"A beteljesült álomnak csak akkor örülünk, ha mi magunk is beteljesedünk. És csakis akkor mondhatjuk, hogy egy élmény a miénk, ha megharcoltunk érte."



   2014.03.01-én kezdtem el futni.....igen, előtte is volt néhány próbálkozásom, néhány elsietett fejlődés, de hivatalosan,megvizsgáltatott lábbal, megvett futócipővel, komoly céllal ( körbefutom egyszer a Margit szigetet!) akkor kezdtem el. 
Kiegészítésnek szántam a bringa mellé.....amolyan plusz mozgásnak....de sokszor hallom azóta is ezt a mondatot olyan kezdőktől, akik jönnek, hogy futnának :) 

Valószínűleg sokan olvastok már a kezdetek óta,  de ha mégsem, akkor megjegyzem halkan, hogy egy nyitott szívműtétem volt 13 évesen ( az osztályom, akikről a fényképet itt megosztom, 1 percet álltak az órán, úgy szorítottak nekem, hogy túléljem a műtétemet!!! ) ,és 18-41 között 9 újraélesztésem....nem lehetne egy gyermekem sem, mert nem bírta volna a szívem a szülést, ezért négy gyönyörűséggel áldott meg minket az Isten.

Nem élhetnék gyógyszerek nélkül, mert azokat életem végéig kellett volna szednem........ ma mégis- 41 éves korom óta, azaz több mint 7 éve nem szedek semmilyen gyógyszert, de megadok a szervezetemnek mindent, amire szüksége van ( ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek, magasabb rezgés, megfelelő pihenés, elég SZERETET!!!! ).

Nem sportolhattam sosem, a műtétem óta, vagyis 13 éves korom óta..... 45 évesen mégis elindultam a mindig is áhított álmom felé, amit a szívműtétem óta dédelgetek és soha nem mondtam el senkinek, mert a lehetetlen lehetetlenje volt!

És bár a bringa volt, amivel először elindultam és tényleg csak kiegészítésnek szántam a futást, mára, ezalatt a 2 év és 9 hónap alatt, ami 1095 nap, lefutottam 5000 km-t, egészen pontosan 5008 km-t....ez ha naponta nézem, akkor csak 4, 57 km .
De ha azt nézem, akkor elfutottam Pomázról Santiago de Compostela-ba és vissza, haza :) 
Mi is történt ezen az úton?
Rengeteg tanulás, milliónyi tapasztalat, küzdelem a félelmekkel, számtalan átizgult éjszaka, mikor verseny előtt már csak forgolódni bírsz.....pontosan 5 és fél elkoptatott cipő, amik azóta, akár csak a kezdetetekkor, az ágyam mellett pihennek, hogy reggel Őket lássam először és este is a látványukra aludjak el!
Legalább 5 futónadrág, rövid nadrágok , 2 futószoknya, számtalan futó póló és trikó, és rengeteg ajándékba kapott futópóló, 44 verseny és 44 érem..... 
Mi is történt igazán az 5008  km alatt?
Barátságok, amikben minden ember egy közös cél irányában halad! Barátságok, amiben az egymásba vetett HIT mindenek felett áll!
Barátságok, amikben őszintén lehet sírni és örülni. Barátságok, amiben biztosan tudhatod, hogy akkor is veled vannak, ha éppen nem egymás mellett futtok, vagy ha éppen nem is ugyanazon a versenyen vesztek részt. Lehet, hogy csak egy csoport révén jelöljük egymást, és soha nem találkoztunk mégis pontosan tudjuk egymásról, hogy annak a legördülő izzadságcseppnek, ami a fényképen visszaköszön, mi volt az útja!
Szorítunk a másiknak, inspiráljuk egymást, és bár mások számára lehet, hogy idegesítő az a napi poszt, ami arról szól, hogy megint futottunk, és hol és mennyit, néhány ember bizony ennek a hatására indul el a változás eme útján és keres meg minket, hogy segítsük az első lépéseit :)
Van , aki a kilók miatt indul el, van aki az egészsége miatt, van aki társaság miatt, és van aki a belső hangra figyel, és még sorolhatnám, mennyi elkezdett történet van a fejemben, de egy dolog közös bennünk : felhúzzuk a futócipőt és kilépünk az ajtón! 
Van úgy, hogy nehezen megy, van, hogy könnyedén...van, hogy azt gondolod, egy lépést sem bírsz már többet futni és van, hogy a bármeddig futnál......van, hogy felfutsz a legmagasabb hegyre és van, hogy 50 méter szint is borzalmasan nehéz......de mégis minden nap futunk!
Először csak egyedül kezded, talán pár száz méterrel, és félve lépsz be egy futó csoportba, mert hát ott mindenki olyan profi....azután szép lassan rájössz, hogy mindenki végig ment ezen az úton, és egyáltalán nem kell szégyenkezned, hogy hol tartasz!
Először azt gondolod, hogy 1 km is sok, és főleg ilyen lassan, majd szép lassan azon kapod magad, hogy a Maratont teljesíted!
Van, hogy türelmetlenek vagyunk és van, hogy elsietjük a futóvá válás  folyamatát, ezért néha fáj  itt-ott, de szép lassan megtanuljuk, hogy mennyire fontos a pihenés és a nyújtás, és egyre kevesebb lesz a sérülés. 
Megtapasztaljuk, hogy a futások alkalmával a testünk funkciói felgyorsulhatnak és arra bizony azonnal reagálni kell mert a következő lépés már végzetes lehet- ezért szépen lassan a toi-toi mégsem lesz olyan gusztustalan, mint amennyire fontossá tud válni, és a bokor is tökéletes, sőt, az oszlop mögé is lehet bújni, de ha az sincs, akkor már az is mindegy lesz! 
Bár elképzelhetetlen volt az elején, mára már természetes, hogy beszélgetünk a futások alatt, sőt, mi például a párommal a legtöbb családi dolgot, vagy terveinket a jövőnkkel kapcsolatban, a futások alatt beszéljük meg igazán, mert egy idő után annyira más lesz minden!

Belecsöppenve ebbe a csodálatos sportvilágba, Futónagykövet lettem itt Pomázon és nagyon sok futónak segítem az útját és még többen pedig engem segítenek :)

Létrehoztunk ez alatt az 5008 km alatt egy saját sportegyesületet, szerveztünk versenyeket, az életünk része lett egy olyan út, amire bár sosem léphettem volna, mégis ráléptem. Legyőzve a félelmet, és megmutatva azt, hogy az ember bármire képes, amiben IGAZÁN HISZ!

Tudom, hogy mindenhonnan hallani, hogy ami a fejedben van, az lesz a Te valóságod...de kevesen hiszik is el, pedig IGAZ!
Nem számít a kor, nem számít a nem és az sem, hogy mi a háttered, mert mindent meg tudunk teremteni, csak HINNI KELL!
Sokszor megosztottam ezt a képet, de azt gondolom nem elégszer, hogy igazán elhidd- BÁRMIRE KÉPES VAGY!!!!

5008 km van most a lábaimban, és bízom benne, hogy lesz 10.000, 20.000 és ki tudja mennyi, mert hosszú távon gondolkozom és minden nap körül veszem magam az álmaimmal.

Ha Te, aki most ezeket a sorokat olvassa, még nem futsz, csak gondolkozol rajta, akkor  elmondom, az edzés online oldalon van olyan futó, akinek ez a táv már 1 év teljesítménye, és olyan is van, tudom biztosan, akinek az én 5008 km-em is elképzelhetetlen, vagy csak  az idei, 2084 km..de egy dolgot ne feledj: Mindannyian ezen az úton elindultunk és mindenki a maga tempójában haladva jutott egyre előrébb. Ezért kérlek, hogy csak magadra figyelj! A saját érzéseidre, a saját fejlődésedre!

Napi 4,57 km ugye nem sok?  hát én csak ennyit futottam :) erre bárki képes!
A titok egyszerű - csak meg kell tenni nap-mint nap :) 
















Szeretettel Ölellek !!!