Egy igazán komoly évet zárhatok le, ha abban a tekintetben nézek vissza az év elejére, hogy mi mindent tűztem ki. Mindezt persze úgy, hogy fogalmam sem volt, hogy meg tudom-e valósítani... egy dologban voltam biztos:
- Amit a szívem diktál, az a helyes út, és a hogyan, egyáltalán nem számít! Nekem egy dolgom van, kitűzni a célt, és biztosan TUDNI, hogy elérem, és nem kételkedni az útban, ami oda vezet!
Mindig a "Hogyan"-on csúszik el minden...hajlamosak vagyunk meghatározni, hogy a kitűzött cél, hogyan fog megvalósulni, és ha másképp alakul az út, máshogyan rakja elénk az élet a lépcsőfokokat, azt gondoljuk, nem is fog sikerülni....pedig a "hogyan" nem a MI dolgunk. Igen is , meg kell tanulni BÍZNI, meg kell tanulni ELFOGADNI , és meg kell tanulni "ÉSZREVENNI" amikor beteljesülnek az álmok!
2015-ben, 177 futással teljesítettem 2027,93 km-t. Összesen 220 órát és 25 percet töltöttem a futással.
Ebből a 177 alkalomból, 16 x versenyen teljesítettem, és a 2068 induló, 2015 km-t gyűjtő futóból, a 242-ik teljesítő voltam :)
Az idei versenyeim:
2015.Február 8.- 11.8 km terepfutás/ 440 méter szintemelkedés+ jég
2015. Március 14.- I.Ország futás- 15,5 km
2015.Április 12.-Veresi Futófeszt-10 km
2015.Április 19.- Vivicitta Futás- 21,1 km
2015.Április 26.- CEP Fehérvár Félmaraton-21,1 km
2015.Május 9.-11 év-11km - 11 km
2015.Május 17.- Coca-Cola Női Futógála- 17 km
2015.Május 31. Ultrabalaton- 5 fő- saját: 50 km
2015.Június 6..-Kékes Csúcsfutás- 12 km/ 671 méter szintemelkedés
2015.Június 14.-K&H félmaraton- 21,1 km
2015.Augusztus 1.-Szufla futófesztivál- 21,1 km
2015.Augusztus 15. Korinthosz Ultrafutás- 26 km
2015.Szeptember 13-Wizz Air félmaraton- 21,1 km
2015.Október 11.-Spar Maratonfesztivál- 30 km
2015.Október 24.-II.Országfutás- 17 km
2015.November 14-15- Balaton Maraton- 42 km
Tavaly december végén, remegő kézzel adtam le az Első Félmaratonomra a nevezésemet, és alig mertem belegondolni, hogy én valaha képes leszek egyben lefutni 21,1 km-t, mégis , az év végére ezt a távot lefutottam 8-szor is, különböző versenyeken :)
A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyi mindent tanulhatok meg, a futásnak köszönhetően.
Az első és legfontosabb, amit kaptam:
A TÜRELEM!
Megtanított, hogy az út egyik legnagyobb feladata, türelmesnek lenni, magammal szemben. Hogy semmit se kapkodjak el, és sose gondoljam, hogy nem fejlődök, mert a pillanatnyi állapot esetleg pont az ellenkezőjét mutatja. Mindig azt gondoltam, lassan futok, és mégis minden alkalommal, a versenyeken, túlszárnyaltam magam!
Az ELFOGADÁS - igen is elfogadni, hogy a saját ütemben való fejlődés az egyetlen helyes út! Nem számít, ki, hogyan halad, mennyit fut és milyen gyorsan...az egyéni, magunkhoz képest mért fejlődést kell csak figyelni, és nem törődni semmi mással, így lesz örömünk minden egyes percben :) A cél, hogy örömmel fussuk le az adott távot, és nem az, hogy összeessünk a végén....!
Teljesen mindegy, hogy 5 km-t, 10-et vagy 42 km-t futsz, ÉLVEZD, mert annál nagyobb boldogság nincs, mikor úgy érsz a célba, hogy BOLDOG voltál végig!
ELFOGADNI azt is, ha megálljt parancsol a test, és megtanulni pihenni, tiszteletben tartani a jelzéseit.
HINNI, hogy minden lépés a cél felé vezet, akkor is, ha pillanatnyilag fáj.
HITTEM, hogy meglesz, HITTEM, hogy sikerül, HISZEM, hogy a következő lépés is menni fog, HISZEM, hogy az is sikerül!
Megtanultam, hogy nem számít, hányszor esem el, és hányszor kell felállni...nem mindegy? Az időmbe belefér , és a legnagyobb tudás az életben, a saját TAPASZTALAT!
Csodálatos év, csodálatos út, aminek még mindig "csak" az elején járok.
32 évet kellett TÜRELMESEN várnom, hogy ilyen örömökről is beszámolhassak. Hálás vagyok, hogy most átélhetem!
Minden reggel, amikor kinyitom a szemem, a futócipőimet látom meg, mert az első nap óta (2014.március ), ott pihennek az ágyam mellett, és minden reggel Hálát adok Istennek, hogy odanyúlhatok, és felhúzhatom Őket a lábaimra :)
Az idő, csak egy apró tényező, aminek túl nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mindent megkapunk, akkor, amikor annak ELJÖTT A MAGA IDEJE és KÉSZEK vagyunk rá!
A TÜRELEM....az egyik legnehezebben elsajátítható erény, főleg, amikor nagyon vágyunk valamire.
Márciusban alakítottuk meg a saját Sport Egyesületünket, és december 19.-én, pont aznap, amikor teljesítettem a 2015 km-t, vettem át a bejegyzési határozatot!
ÓÓóóóóóóó, és meg lett az első Félmaraton Mánia érmem, ezt is ebben az évben teljesítettem először és nagyon-nagy büszkeség, hogy az év végét egy gyönyörű, 2 napos Maraton futással zárhattam, amiben igazán nagy élmény volt, hogy bár voltak nehézségek a második napom, az öröm és a boldogság, hogy megint léptem egyet azon a bizonyos "Úton", mindent felül írt!
2015 km :)
Amikor Január 1.-én kimentem reggel, elindítani ezt az évet, az első megtett 9 km-rel, és beírtam a futónaptárba, a jelzőcsík, amin láthatóvá válik, mennyit futottam, még nem is látszott semmilyen jelzés, annyira kicsike volt, és annyira messzi volt a vége, mégis olyan hamar itt lett és visszatekintve, annyi öröm volt, nevetés, poénkodás.....Az évközi beszámolókat visszaolvasva, meg-meg álltam, és eszembe jutottak azok az élmények. A Májusi Balaton kerülőnk, a júniusi forróságban lefutott csúcstámadás, az augusztusi hőségben futott Szekszárd-Baja kihívása, az első egyben futott 30 km-es táv és minden más.
Még a legelső Asics futócipőmben kezdtem, amivel kezdtem a futást, és mostanra még 2 Asics cipőbe kerültek bele a km-ek :)
A legelső cipőmet bepakoltam a dobozába, és pihenőre raktam, igazán megszolgált, kb.1700 km ment bele a kezdetek óta. Amikor megvettem a következőt, még bőven futottam benne és Neki járt az Első Félmaraton élmény! Sokat köszönhetek neki, mert igazán megtanított a futásra, és arra, hogy minden percét élvezni kell! Velem volt az első Futónagykövet találkozónkon is, és a Balaton kerülő futáson is a második szakasz után visszakerült a lábamra, hogy együtt érjünk a célba!
Ma már nem futkározok benne, de ha tehetem, felveszem egy-egy mászkálós napra. Már lyukas is, meg koszos is, de ELSŐ SZERELEM :)
2015 km :)
Volt benne jó pár előadás, amiben elmeséltem a történetemet, ezzel adva erőt azoknak az embereknek, akik feladnák a kihívásaik közepette és nem hiszik, hogy Nekik is bármi sikerülhet!
Igazán hálás vagyok, hogy az életemben azokat a tapasztalatokat, amikről mesélek, mint például az újraélesztések, a betegségem körüli kihívások, a családi életünkben megélt kemény időszakok, a vállalkozásaink buktatói, stb...min-mind segítették, hogy meglegyen a tapasztalatom, és hitelesen tudjak mindent átadni belőle.
Egy barátom nem olyan régen azt mondta: " Igazán megdolgoztál azért, hogy megoszd az emberekkel a történetedet!"
Lassan elkészül a web oldalam, és lassan befejezem a könyvemet is.
Természetesen abban részletesen fogok beszélni arról, hogy mit tanul meg az ember fia-lánya abból, ha megél 9 újraélesztést. És majd részletesen elmesélem, milyen érzés lemenni a gödör legmélyére, megélni a legnagyobb félelmeket. Milyen érzés úgy lefeküdni, hogy nem mersz elaludni és milyen érzés úgy, hogy alig várod, hogy másnap legyen, és megéld a mindennapi csodát. Tudom, hogy nagyon sokan várjátok már.
De az már 2016 lesz...... :)